Karafiáth Orsolya: Intim terek

Posted on Posted in Megjelenések

Soha nem felejtem azt az élményt, amikor annak idején Pauer Gyulával (az ő nevéhez fűződik például a legendás szépségkirálynő gipszbe öntése vagy a Cipők a Dunaparton emlékmű is) elkezdtem együttműködni, és először léptem be a térbe, ahol dolgozik. Az első napon csak ültünk a munkái között, én pedig ki sem fogytam a kérdésekből. Ma már nem kell feltétlenül személyes ismeretség ahhoz, hogy egy alkotóhoz bekopogjunk: elég bejelentkezni a Nyitott Műtermek Délutánja elnevezésű programra, melynek szervezésében évente kétszer egy teljes napon át kortárs művészek műtermeibe látogathatunk el.
„Aki velünk tart, teljesen más élményt kap, mint egy kiállításmegnyitó – mondja Bérczi Linda, az ötletgazda és a projekt egyik szervezője. Linda művelődésszervezőnek és fotósnak tanult, majd néhány évig egy galéria vezetőjeként dolgozott. Ez alatt az idő alatt megismerte a szakmát, rengeteg művészbarátja lett. Rádöbbent, hogy neki az a küldetése, hogy a kortárs művészetet szélesebb körben megismertesse. „Egy művészbarátom keresett meg azzal, hogy szerinte valamit tennünk kellene, mert úgy érzi, a kortárs közeg idegenként tekint rájuk, művészekre, a megnyitókra mindig ugyanazok az emberek járnak – meséli Linda. – Nekem is érdekes tapasztalatom volt, hogy ha megismertem a művészt, megváltozott a viszonyom az alkotásaival. Elkezdtünk hát kicsiben szervezkedni, barátokat, rokonokat hívtunk meg ismerős művészekhez. Délutánonként mentünk, mert a műtermekben nagyon fontosak a fények, de mivel egyre többeket vonzott a program, most már délelőtti látogatásaink is vannak, egész napos rendezvény lettünk. Intim terekben fogadnak minket, hiszen sokszor a műterem a művész lakása is. A célközönség nem a művészeti közeg. Fontos számunkra, hogy szélesebb körben megismertessük, mennyi kiváló festőnk, szobrászunk van. És mindkét oldalról nagy nyitottságot tapasztalunk. A vendégek mernek kérdezni, választ kaphatnak arra, miért éppen azzal a technikával dolgozik az alkotó, honnan nyer inspirációt… Szóba kerülnek barátságok, alkotótáborok, a kívülállóknak megnyílik egy másik, addig talán idegennek, ijesztőnek tűnő világ.”
A program résztvevő művészei között vannak fiatalok és idősebbek, befutottak és kezdők. A stílusukra is a változatosság jellemző, a nonfiguratív művektől a figuratívig minden megtalálható. Minden művészt előzetesen meglátogatnak, megismerkednek velük. A programot a kezdetekben egy kis csapat szervezte, ma már egyesületként működnek, a munkájukat szakmabeli önkéntesek segítik. A művészekkel való inspiratív beszélgetések közben pedig folyamatosan új és új ötletek merülnek fel, így a repertoár egyre bővül. A következő alkalomtól már lesznek vezetett túrák is, sőt, akinek igénye van rá, részt vehet egy úgynevezett V.I.P. tárlatvezetésen is, ahol a művészettörténész kizárólag az ő igényei szerint állítja össze a programot.
Az egyesület honlapján minden művésznek van egy saját bemutatkozó oldala, ezen kívül a szervezők interjúkat is készítenek, hogy a látogatók előre „felmérhessék a terepet”. Ezek nem száraz életrajzok, inkább kedvcsináló beszélgetések, amik a helyszínen tovább folytatódhatnak.
Nagy meglepetésemre a program facebook oldalán (https://www.facebook.com/nyitottmutermek) versek is találhatóak.
„Szembejött velem József Attilának a Műterem című verse, itt kezdődött – mondja Linda. – Amikor láttam, sokan elolvasták e költeményt, a nagybátyámhoz, Márton László íróhoz fordultam, segítsen nekünk olyan verseket találni, amelyek a művészetről szólnak. Sok költemény előkerült, és folyamatosan bővül a repertoár. A kortárs irodalmat is éppoly kevesen ismerik mélységeiben, mint a képzőművészeket, szeretnénk, ha a két dolog erősítené egymást.”
A visszajelzésekből tudják, hogy valami elindult. „Aki eljött velünk egy-egy művésszel megismerkedni, azzal jó eséllyel találkozunk a következő kiállításmegnyitón – mondja Bérczi Linda. – És a gyerekekre is gondolunk, főleg nekik szólnak a művészetpedagógiai programjaink. Őket nagyon fontos bevonni, hogy olyan felnőtté váljanak, akik nyitottak a művészetekre.”

Nők Lapja Évszakok 2013. ősz