A Lehel út szívében egy ódon vasrács mögött igazi kincsesbánya található a képzőművészetet kedvelő közönség számára. Közel 50 éves múltra tekint vissza az a teremsor, ahol kiváló alkotóink egyéni színvilággal töltik meg az épületet. Mi feltártuk az ajtókat és megnéztük, hogy aktuálisan kik dolgoznak odabenn. Első ízben Varga Patrícia Minervát kérdeztük:
Van a Lehel úti műteremhez kapcsolódóan kedvenc történetetek? Hogyan kapcsolódtok össze egymással? Milyen szál fűz össze benneteket?
A műteremtársak egymásra vannak utalva. Nekem szerencsém, hogy akivel közös műteremben dolgozom, Szabó Ábel festőművész jó barátom is. Könnyen kijövünk egymással. A többiekkel is gyakran beszélgetünk, ha összefutunk.
Hogyan válaszottad ezt a hivatást, volt aki ösztönzött erre?
Nem “választottam”, mert nem volt mi közül választani, mindig is tudtam, hogy festő vagyok. Csak persze előtte meg kellett tanulni rajzolni. Vagy 20 évig ( gyerekkoromtól ) jártam rajz-szakkörökbe, portrét, aktot rajzolni, a Főiskolán pedig ( a mai Képzőművészeti Egyetem ) tanultunk anatómiát és geometriát, színtant stb.
A tehetségen és a tanult tudáson felül szerinted mi kell ahhoz, hogy sikeres képzőművész legyen valaki?
Szerintem tehetség, rajztudás, jó látásmód, tűz, elhivatottság kell ahhoz, hogy valaki jó képzőművész legyen. Ami számomra egyenlő a képzőművésszel. A sikeres szó alatt sokan sokfélét értenek.
Mi a kedvenc tárgyad a műtermetekben?
Nekem több is van: vásznak, festékek, ecsetek, festőkések, könyvek, CD lejátszó, CD-k
Miért csatlakoztatok az Nyitott Műtermek Délutánjához?
A szervezők meggyőztek, hogy jó lesz.
Mi a legkedvesebb/legérdekesebb élményed a Nyitott Műtermek Délutánja kapcsán?
Azokra ráismerni akik másodszor is eljöttek. Három profi fotós, akik nagyon jó fotókat készítettek és egyikükkel Peti Péterrel azóta is igen jó kapcsolatot ápolok.
Az egyik látogatómról félóra kellemes beszélgetés után derült ki, hogy egy volt tanár kollégám ifjú felesége.
És általában a jó beszélgetések, érdeklődő kérdések.
Hol van jelenleg kiállításod? Hol találkozhatunk a munkáiddal?
Nemrég szedtem le az Artus Színházbéli kiállításomat. Ill. a honlapom nemrég frissült
Fekete vagy fehér?
Egyik sem
Igen vagy nem?
Egyik sem
Sör vagy bor?
Sör. Nem, mindkettő
Szív vagy ész?
Mindkettő
Kutya vagy macska?
Egyik sem
Dali vagy Van Gogh?
Van Gogh
Patrícia gyakran idéz festményein József Attila költeményeket, melyekre utalást a képcímekben is tesz. Álljon most itt egy pár:
Képcím :”Templomba visznek ördöngös borok”
Vers: SACRILEGIUM
Mint vad, részeg legény, kit mámorában
templomba visznek ördöngös borok
s kurjongatván a Szűzhöz ott galádan,
felé ölelni vágyva kujtorog,
hogy megremeg a Gyermek is karjában,
midőn a szeme véresen forog –
hogy távol vagy, ilyennek látom vágyam,
így motyog feléd és így tántorog.
Madonna-lélek, ó, azért ne vess meg,
hisz engemet, halálra, már keresnek
a bánatok, mint bősz tömeg, ha lát
szentségtörést, vad bosszuért kiált.
Tudom, hogy engem durván megköveznek.
Csak te megadd a Szűz bocsánatát.
1923. febr. 23/1934
Képcím: “Magyar Alföld, gond a dombja
Vers: MAGYAR ALFÖLD
Magyar Alföld – gond a dombja;
temploma cövek;
talaja mély aludttej, de benne
hánykolódnak szögletes kövek.
Magyar ember – rongya zászló;
étele a tál;
dudvaszedő nemzet vagyunk, értünk
mezítláb jön foltozott halál!
Nosza költő! Holt a holdad;
köldököd kötél;
csettintésed égő város, tollad
füstölög s egy szál gyufát nem ér!
Ó, kik nőttök felhőt leveledzvén,
bodzás kis fenék –
nézzétek, ím, országúton, némán
vándorolnak ki a jegenyék!
1928